Miért mindig másnak jut előbb eszébe?

Bristrolban átadták a múzeumot Banksynek,aki humoros graffitiiről vált híressé arrafelé. Sok-sok fontot költött már el a város arra,hogy a művész falfirkáit letöröljék a falakról. Idén nyáron viszont fordult a kocka,a bristoli városatyák úgy döntöttek helyet adnak Banksynek a város múzeumában.


A döntés sikeresnek bizonyult,hiszen turisták ezrei látogatnak el megnézni az alkotásokat. A kiállítás ingyenes,mégis adakoznak és kulturális turizmus fellendülése jó sok pénzt hoz a városnak.
De miért nekik jutott ez előbb az eszükbe? Nekünk is van Banksynk! Ott van a Kétfarkú KutyaPárt! Ők szegediek,a mi utcáinkat díszítik a humorosabbnál viccesebb falra fújt műveik. Bár ezek ritkításában mégis csak hasonlítunk a bristoliakra,de szerencsére nem minden firkájuk esik ennek áldozatául. Bármelyik óriásplakátjuk vagy graffitijük, megállná helyét kiállítótereinkben,ráadásul fiatalok sokaságát vonzaná be az általuk alig-alig látogatott múzeumokba.
Vagy mi túl prűdek vagyunk ehhez?
http://www.youtube.com/watch?v=SGsIN66b3vk

Tovább...

Numizmatikai konferencia

A Móra Ferenc Múzeum, a Magyar Numizmatikai Társulat és a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete közös konferenciát szervez a magyar pénztörténész szakma részvételével október 9-től, szerdától három napon át a szegedi Fekete házban.

A tudományos tanácskozáson közel húsz előadás hangzik majd el a numizmatikai kutatás legújabb fejleményeiről.





A VIII. Numizmatika és a Társtudományok Konferencia
Szeged, Fekete ház 2009. október 7 – 8 –9.
Programtervezete


Október 7 (Szerda)

13:00
Megnyitó beszédek

Levezető elnök: dr. Török Pál

13:30
dr. Nagy Ádám (Móra Ferenc Múzeum Éremtára, Szeged)
Látogatóbarát múzeum – és numizmatikai tudomány?
14:15
dr. Torbágyi Melinda (Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára, Budapest)
A dunántúli kelta pénzveréshez az Enemonto-i lelet fényében
15:00
Szünet
15:20
Somorjai László (Szent István Egyetem, Gödöllő)
A mátyás pénzveréséről szóló kiállítás tanulságairól
16:05
Maróti Támás (Budapest)
Csillagászati események a numizmatikában
16:50



október 8 (csütörtök)

Levezető elnök: dr. Torbágyi Melinda

8:30
dr. Kiss József Géza (Szegedi Tudományegyetem, Szeged)
A számítástechnika lehetőségei a numizmatikában; verőtő-azonosítás
9:15
dr. Tóth Csaba (Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára, Budapest)
A paksi bécsi denárlelet
10:00
Szünet
10:20
Ujszászi Róbert (Móra Ferenc Múzeum Éremtára, Szeged)
A szegedi kispénz
11:05
dr. Prohászka Péter (muzeológus)
Egy sajátos középkori éremlelet Erdélyből a kamarai akták tükrében
11:50
dr. Buza János (Corvinus Egyetem, Budapest)
A tiroli tallérok hódoltsági sikerének titka
12:35
ebéd
14:15
dr. Krankovits Ilona
Kereskedői vállalkozások születése, virágzása hanyatlása Debrecenben a XVIII. és XIX. század idején
15:00
Szünet
15:20
dr. Petrovics István (Szegedi Tudományegyetem, Szeged)
Szent Eligius tisztelete a középkori Magyarországon
16:05
dr. Szemán Attila (Központi Bányászati Múzeum, Sopron)
Bányapénzek használata a mindennapokban
16:50
dr. Garami Erika (Budapest)
A dualizmuskori Magyarország pénzügyei Mikszáth szemével


október 9 (péntek)

Levezető elnök: dr. Török Pál

8:30
Rainer Pál (Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém)
A m. kir. 307. honvéd gyalogezred jelvényei az I. világháborúban
9:15
dr. Pandula Attila CSc. (Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Budapest)
A Tűzkereszt (1941-1945)
10:00
Szünet
10:20
Tokai Gábor (Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
Búza Barna éremművészete
11:05
Lapis András (szobrászművész, Szeged)
Két aktuális emlékérem megvalósulásának rögös útja
11:50
Záróbeszédek

Tovább...

A 60 éves Kubinyi Anna életmű tárlata

A szegedi Móra Ferenc Múzeumban nyílik meg október 9-én, pénteken 17 órakor a 60 éves Kubinyi Anna textilművész életmű-kiállítása. A tárlatot Novák István építész nyitja meg.



Kubinyi Anna művészeti tanulmányait a szegedi Tömörkény István Gimnáziumban kezdte kerámia szakon. Az Iparművészeti Főiskolára való jelentkezésekor a papírjai véletlenül a textil tanszékre kerültek. Felvételt nyert textil szakra; e vak véletlennek köszönhetően lett a textil és a szövés az élete megkerülhetetlen része.
A művésznő pályafutása során egy sajátos technikát fejlesztett ki, a textilplasztikát. Ez is szövőszéken készül, az alapanyag viszont vastagabb és egyenetlenebb. Új technikai elemeket azért vezetett be, mert csak ezekkel tudja kifejezni mondanivalóját - például a hullámzás dinamizmusát, a kőzet gyűrődését, a kitörést, szakadást, a burjánzást. Eleinte az élet, a valóság szépségeit figyelte, dicsérte, munkái optimista, színes, mozgalmas, mégis könnyed jellegűek voltak. Később más dolgok váltak fontosabbá számára, más dolgokra akarta a figyelmet terelni, mint például az idő, az örök mozgás, átalakulás, a természetben szunnyadó vagy éppen kitörő belső energia, az életerő a fák, gyökerek.
Kubinyi Anna általában kendert használ művei megalkotásakor. Ez az anyag kitűnően alkalmas mind a puhaság, mind az erő, az erőteljesség, a rusztikusság és a keménység létrehozására. Néha, ha az alkotás úgy kívánja, használ más anyagokat, mint például selymet, fémet, aranyszálakat, de az alapvető anyag a kender, mely egy bizonyos gyártásközi állapotban kerül hozzá, amit saját maga tekercsel, fehérít és színez. Munkáit is maga szövi, így bármikor lehetősége van további változtatásokra. A Móra-múzeum tárlatán Kubinyi Anna életművéből harmincnégy textília lesz kiállítva. A „Székelykapuk” című művében a székelyföldi utazásait eleveníti fel, ahol többször is ámulatba ejtette a székely kapuk látványa. „Egyre erősebben érzem, hogy nem szabad hagyni elenyészni, elfelejteni ezeket az óriás-szimbólumokat! Örülök, hogy én is tovább vihetem üzenetüket” – véli a művésznő.
Kubinyi Anna egyik textíliájában Kőrösi Csoma Sándorra emlékezik, ami egyfajta imatextilnek is felfogható. „Kőrösi Csoma Sándor emlékének minél további fennmaradásához szerettem volna emlékművemmel hozzájárulni, mint egy imakő - egy imatextil - mondja a 60 éves Kubinyi Anna.
A kiállítás 2010. január 17–ig tekintető meg.

Tovább...

"Nagy Rajzolás"

„A gyerekek örömmel rajzolnak, a felnőttek nem. A kicsik ki tudják magukat fejezni rajzaikban, a nagyobbak viszont azt hiszik, hogy nem is tudnak rajzolni. Útközben elromlott valami. Pedig a rajzolás olyan alapvető emberi képesség, amely hasznossá válhat az élet valamennyi területén. Ugyanis a rajzolás kreativitásra ösztönöz: gondolkodásra és tervezésre késztet, látni tanít” – mondja Ibos Éva, a Móra Ferenc Múzeum művészettörténésze.

A BIG DRAW (Nagy Rajzolás) mozgalom 2000-ben indult Angliában John Ruskin író, festő, esztéta halálának 100. évfordulóján, s mára világméretűvé növekedett. Ruskin a művészet hatásait szociológiai és pedagógiai vetületeiben vizsgálta: szerinte a művészet komplex tevékenység, amely kreativitásra ösztönző gondolkodásmódjával és szellemiségével elősegítheti a társadalom és a gazdasági élet fejlődését. E gondolatokból kiindulva született meg a Nagy Rajzolás mozgalom, melynek rendezvényei október hónapban zajlanak az egész világon.
Szegeden először lesz „Nagy rajzolás.” A kétezres évek elején kibontakozó világkezdeményezés most jutott el Csongrád megyébe. Az október második szombatján zajló „Nagy rajzolás”10-17 óra között rendezik meg a Kass Galériában.
Bárki rajzolhat egyedül kis méretben, vagy a többiekkel közösen lepedő méretű
papírra.

Tovább...